Mindenki felismeri a pörkölt kávébabot, de valószínűleg a legtöbben nem ismernek fel egy kávécserjét.
A gyorsan növő fákkal ellentétben a kávéfákat rövid ideig metszik, hogy megőrizzék energiájukat és hogy elősegítsék a betakarítást. Ettől függetlenül, akár 9 méter magasságra is megnőhetnek.
Mindegyik fát zöld, viaszos levelek borítják, egymással szemben párosan növekedve. A Kávécseresznye az ágak mentén növekszik.
Mivel folyamatos ciklusban növekszik, nem szokatlan, hogy a virágok, a zöld gyümölcs és az érett gyümölcs egyszerre láthaó egyetlen fán.
Közel egy évig tart, amíg a cseresznye éretté válik az első virágzás után. Majd körülbelül 5 évig tart, hogy a kávéfa elérje a teljes gyümölcstermelési mennyiségét.
Noha a kávé növények akár 100 évet is élhetnek, általában 7. és 20. évük között a legtermékenyebbek. A megfelelő gondozás fenntarthatja és akár növelheti is a termésmennyiséget az évek során. Persze ez nagymértékben függ az adott fajtától is.
Az átlagos kávéfa évente 4.5 kg kávécseresznyét terem, ami kb 1 kg zöld kávébabot jelent.
Az összes kereskedelmileg termelt kávé az úgynevezett kávé-övnek nevezett régiól származik. Ez az Egyenlítő vonalában és attól valamivel északra helyezkedik el. A fáknak a legideálisabb az ásványi anyagokban gazdag talaj, enyhe hőmérséklettel, gyakori esővel egy árnyékos helyen.
Tartalomjegyzék
A kávé botanikai osztályozása
A kávé eredete a Coffea néven ismert növénynemzetre vezethető vissza.
A nemzeten belül több mint 500 nemzetség és 6000 trópusi fa és cserje faj található. A szakértők becslése szerint 25 és 100 közé tehető a kávéfajták száma.
A nemzetet először a 18. században egy svéd botanikus, Carolus Linneaus fedezte fel. Ő az, aki 1753-ban a Fajok Eredete könyvben is ismertette a Coffea Arabica-t.
A botanikusok azóta sem értenek egyet a pontos osztályozással kapcsolatban, mivel a kávé növények széles skálán mozoghatnak. Lehetnek kicsi cserjék és magas fák. Leveleik 2- 40 cm hosszúra is megnőhetnek. Létezik lila vagy sárga színű, de a domináns szín a sötétzöld.
A kereskedelmi kávéiparban két fontos kávéfaj van – Arabica és Robusta.
A kévécseresznye anatómiája
A kávébab, ami a végfelhasználóhoz jut, valójában egy feldolgozott és pörkölt mag egy gyümölcsből, amelyet kávécseresznyének hívnak.
A cseresznye külső bőrét exocarp-nak (7) nevezzük. Alatta van a mesocarp (6), egy vékony pépes réteg, amelyet egy vastag réteg követ, amit parenchyma-nak (5) hívnak. Magát a kávébabot egy vékony papírszerű réteg borítja, amit endocarp-nak (4) neveznek. Ezt szokták más néven parchment-nek is emlegetni.
A pergamen belsejében, egymás mellett két bab fekszik (2). Mindegyiket külön-külön egy vékony membrán borít. Ezeknek a maghéjnak a biológiai elnevezése a spermoderm (3), de a kávékereskedelemben általában silver skin-nek (ezüst bőrnek) nevezik.
A világ összes kávéfajtájának körülbelül 5% -ában csak egy bab található a cseresznye belsejében. Ezt peaberry-nek (vagy caracolnak, vagy spanyolul „snail„) hívják, és ez természetes mutáció.
Néhányan úgy vélik, hogy a peaberry valójában édesebb és ízletesebb, mint a szokásos bab. Ezért manuálisan válogatják ki a speciális eladásra.
