Kíváncsi vagy, mekkora a kávé kultusza?
Egyetlen statisztika mindent elmond:
Minden második ember kávézik!
…és nagy valószínűséggel te is közénk tartozol.
Mi a kávé számunkra?
- Egy szép pillanat
- Igazi ízkavalkád
- Fókuszált tanulás
- Produktív munka
- Nagyszerű hobbi
- Már-már megszállottság
Rengeteg sikeres emberről mondható el, hogy rendszeres kávéfogyasztó.
De ez még nem minden!
Íme, a legfrissebb (2022) információk a kávéról:
- A kávé története
- A kávé útja – a fáktól a csészéig
- Vajon egészséges a kávé?
- A kávé hatásai a szervezetre
- Kávé fajtái
- Kávéfőző fajták
- Honnan érdemes megvenni?
Minden egy helyen!
Tartalomjegyzék
A kávé története
Pontosan senki sem tudja, hogy a világszerte termesztett kávét mikor vagy hol fedezték fel.
Azonban számtalan legenda kering az eredetéről.
A leghíresebb és legelfogadottabb az Etióp legenda, ami a következőképpen hangzik.
Etióp legenda
A kávé eredete az Etióp fennsíkon található ősi kávé erdőkbe vezethető vissza.
A legenda szerint egy kecskepásztornak köszönhetjük, hogy ma a kávé jótékony hatásait élvezhetjük.
Ugyanis ez a kecskepásztor arra lett figyelmes, hogy egy bizonyos fa bogyóinak evése után kecskéi annyira energikusak lettek, hogy nem akartak éjjel aludni.
Felfedezéséről beszámolt a helyi kolostor apátjának, aki tesztnek vetette alá a bogyókat.
Italokat készített és megállapította, hogy ha ezeket fogyasztja, sokkal éberebb az esti imádságokon.
Megosztotta felfedezését a kolostor többi szerzetesével, akik továbbadták a tudást vándorútjaik során.
Az energikus bogyók pedig így indultak el világhódító útjukon.
Az arab-félsziget
Etiópiából a kávé kelet felé is megkezdte hódító hadjáratát, és így eljutott az Arab-félszigetre is.
Feljegyzésekből megállapítható, hogy a 15. századra a kávé termesztése és a kereskedelme is szerves részévé vált az arab-félsziget gazdaságának.
A kávét már nemcsak az otthonaikban élvezték az emberek, hanem számtalan kávéház jött létre. Népszerűségük nagyon fellendült és egyre több társadalmi esemény helyszínéül szolgáltak.
A kávéházak az egyik legfontosabb információcsere központtá váltak.
A világ minden tájáról Mekkába érkező zarándokok pedig tovább terjesztették a jótékony hatással bíró “Arab bort” – a kávét.
A kávébab Európában
A közel-keleti európai utazók szokatlan történeteket kezdtek el mesélni egy fekete italról, ami éberséget okoz és felpezsdíti az elmét.
Sokan gyanakodva és félelemmel fogadták az újdonságot – a Sátán italának hívták.
Egy legenda szerint VIII. Kelemen Pápának köszönhető, hogy a kávé el tudott terjedni Európában.
A pápa megkóstolta, majd megszerette az italt, és úgy döntött pápai jóváhagyást ad neki.
A következő idézet tőle származik:
„Ez az ördög itala annyira jó… hogy inkább csőbe kellene húznunk és meg kellene keresztelnünk.”
Ezt követően a kávéházak gyorsan terjedtek Európában is és a társadalmi tevékenység, a kommunikáció központjává váltak.
A kávé kezdte felváltani a korszerű reggeli italokat – a sört és a bort.
Azok, akik alkohol (pl. rumos koktélok) helyett kávét ittak, éberebbek és energikusabbak voltak. Ezáltal nem meglepő, hogy munkájuk minősége is jelentősen javult.
A 17. század közepére Londonban több mint 300 kávéház üzemelt. Vonzották a hasonló gondolkodású embereket: mecénásokat, kereskedőket, fuvarosokat, brókereket, művészeket.
Ezáltal a kultúra mellett az üzleti életben is központi szerepet kezdett betölteni.
Ültetvények a világ minden táján
Az ital iránti kereslet folyamatosan nőtt, így heves verseny alakult ki a kávé termesztése körül.
A hollandok például csak a 17. század második felében tudtak palántákat szerezni, ám ekkor megindultak az első termesztési kísérletek is.
Indiában először kudarcot vallottak, ezt követően viszont sikerrel jártak a jelenlegi Indonézia térségében – ahonnan a világ legdrágább kávéja, a cibetmacska kávé is származik.
Mára a kávé:
- Mindennapjaink szerves részévé vált
- A világ több, mint 50 országában termesztik
- A gazdaság egyik legnagyobb mozgatórugója
- A kávé a világ legnépszerűbb itala – a tea mellett
De pontosan hogyan jut el a kávé a polcokra?
A kávé útja
A kávé hosszú utat tesz meg, mire a csészébe kerül.
Különböző lépések sorozatán megy keresztül az ültetés, a szedés és a vásárlás között.
Így tudják kihozni belőle a legfinomabb ízeket és a kávé igazi hatásait.
1. Ültetés – min terem a kávé?
A kávé magokat általában árnyékolt faiskolákban nagy ágyakba ültetik.
Ebből következik, hogy a kávébabok a kávécserjén teremnek.
A palántákat gyakran öntözik, és erősen védik őket a napsugárzástól.
Egészen addig, amíg elég erősek nem lesznek, hogy az esős évszakban kiültetésre kerüljenek.
2. Kávé magok betakarítása
A fajtától függően körülbelül 3-4 évbe telik, amíg az újonnan ültetett kávéfák gyümölcsöt hoznak.
A kávécseresznyének nevezett gyümölcs mélyvörös színűvé válik mikor megérik és kész a betakarításra.
Tipikusan egy nagyobb szüret van évente.
3. A kávécseresznye feldolgozása
A kávécseresznye betakarítása után a feldolgozást a lehető leggyorsabban meg kell kezdeni. Így megakadályozzák a gyümölcs romlását.
A helytől és az adottságoktól függően kétféle feldolgozási mód ismert:
A hagyományos száraz módszert olyan területeken alkalmazzák, ahol a vízkészlet limitált. Ekkor folyamatosan forgatva a napon szárítják ki a kávécseresznyét. Egészen addig, amíg a cseresznye nedvességtartalma 11%-ra nem csökken. Ez a folyamat akár hetekig is eltarthat.
A nedves módszer esetében először eltávolítják a kávécseresznye húsát, így csak a kávébab marad. Egy vizes eljárás segítségével különválogatják a babokat – a könnyebb bab lebeg, míg a nehezebb érett bab lesüllyed. Ezt követően a babokat 12-48 órára tartályokban áztatják, hogy minden fölösleges réteg lekerüljön róluk. Majd átmossák, és így szárításra készek a kávébabok.
4. Kávébab szárítás
Ha a babot nedves módszerrel dolgozták fel – ugyan úgy, mint a száraz módszernél – a babot körülbelül 11% nedvességtartalomig kell szárítani.
Ez a folyamat történhet természetes módon a napon, vagy szárítógépekben gépi szárítással.
5. Kávébab marás
Az exportálás előtt még további négy fázison esik át a kávébab.
- A hántológépek eltávolítják a pergamenréteget a nedvesen feldolgozott kávébabról
- A polírozás opcionális folyamat, amely során a babon a héjazás után megmaradt vékony réteget géppel eltávolítják.
- Az osztályozást és a válogatást méret és súly alapján végzik, és a babokon felülvizsgálják a szín és egyéb hibákat, hiányosságokat is
- Végül a hiányosságok miatt nem kielégítő babot (elfogadhatatlan méret vagy szín, túlzott erjedésű bab, rovarok által sérült, nem hüvelyes) kézzel vagy gépi úton eltávolítják
6. Zöld kávé exportálás
A nyers, pörköletlen kávébabot, amelyet zöld kávénak neveznek, hajókba pakolják és szállítják.
A csomagolásuk ilyenkor juta- vagy szizál zsák. Illetve manapság egyre gyakoribb a szállítótartályokban, vagy ömlesztett formában – műanyagból bélelt konténerekben – való szállításuk is.
7. Kávékóstolás
A kávé minőségét és ízét többször tesztelik. Naponta különféle tételekből és különböző babokból származó mintákat kóstolnak meg.
A kávék elemzése nemcsak jellemzőik és hibáik meghatározása céljából történik! ☝️
A különféle babok összekeverése vagy a megfelelő pörkölés meghatározása miatt is fontos.
Egy profi szakember naponta akár több száz mintát is megkóstol és érzi a kávék közötti finom különbségeket.
8. Kávépörkölés
A pörkölés átalakítja a zöld kávét aromás barnababbá, amit kedvenc kávé webshopjainkból vagy kávézóinkból ismerünk.
A magas hő hatására a kávébab barnává válik, és belsejében illatos koffein és olaj képződik. Ez a folyamat állítja elő az általunk inni kívánt kávé ízét és aromáját.
Pörkölés után a babot azonnal levegővel vagy vízzel hűtik.
A pörkölés folyamata általában az importáló országokban történik. A frissen pörkölt babnak a lehető leggyorsabban el kell érnie a fogyasztót.
3-féle pörkölés létezik! ☝️
Világos pörkölés: Alacsony testesség és savasság jellemzi. Ekkor érződnek ki leginkább a kávé jellegzetességei.
Közepes pörkölés: A karamellizálódott cukrok édessége elnyomja a kávé savasságát. Megfelelően testes, kellemesen pörkölt ízű – de azért ízében még jól kiérződnek a kávé fajtajellegei.
Sötét pörkölés: Alacsony savasságú, testes pörkölt kávé jellemzi.
9. Kávé őrlés
A megfelelő őrlés célja, hogy egy csésze kávé a lehető legízletesebb legyen.
A kávé durva vagy finom őrlése az elkészítés módjától függ.
Általában minél finomabb az őrlés, annál gyorsabban kell elkészíteni a kávét. Ezért eszpresszógéphez sokkal finomabb őrlemény kell, mint egy csepp rendszerben főzött kávéhoz.
10. Kávéfőzés
Az utolsó folyamat a kávé főzése.
Itt dől el minden!
Ekkor derül ki, hogy a kávé hosszan bejárt útja során mivé vált. Milyen ízt és élményt nyújt a fogyasztónak.
De hogyan lehet a legfinomabb kávét főzni?
A tökéletes kávéfőzés receptje
Számtalanféleképpen el lehet készíteni egy kávét – gondolva itt:
- a kávébab típusára
- a pörkölési eljárásra
- az őrlésre
- a főzés fajtájára
Ezért mondjuk azt, hogy a kávé fogyasztás egy egyedi, személyes dolog.
Mindenkinek megvan a saját preferenciája.
Ehhez azonban ismerni kell:
- A kávé fajtákat
- A kávéfőzők fajtáit
Kávé fajták
A különböző kávéfajtákat mindenkinek ismernie kell, hiszen ez alapján választható ki a legfinomabb, leginkább személyreszabottabb íz, állag, hatás.
Részletes információért olvasd el a kávé fajták cikkünket.
Arabica vs Robusta
A kereskedelmi kávéiparban két fontos kávéfaj van, az Arabica és a Robusta.
Arabica kávé
Az Etiópiában felfedezett eredeti kávécserjékről származik.
Ezek a fák finom, enyhe, aromás kávét termelnek – a világ kávétermelésének mintegy 70%-át képviselik.
A bab laposabb és hosszabb, mint a Robusta, és kevesebb koffeint tartalmaz.
Robusta kávé
Legnagyobb részét Közép- és Nyugat-Afrikában, Délkelet-Ázsia részein (beleértve Indonéziát és Vietnamot), valamint Brazíliában termesztik.
A Robusta gyártása folyamatatosan növekszik, de a világpiacnak csak mintegy 30%-át teszi ki.
A Robusta-t elsősorban keverékekben és instant kávé készítéséhez használják.
Maga a Robusta bab általában kerekebb és kisebb, mint egy arabica bab.
Ha szeretnél még többet megtudni róluk, olvasd el az arabica és robusta kávéról írt cikkünket!
Ahhoz azonban, hogy a kávéból kihozzuk a maximumot, megfelelő kávéfőzőre is szükségünk lesz!
Kávéfőzők fajtái
Ahhoz, hogy a kávé típusából kihozzuk a maximumot, a hozzá illő kávéfőzőben kell elkészítenünk.
Ahogy kávé fajtából, úgy kávéfőzőből is rengeteg féle létezik, az egyszerű kotyogóstól kezdve egészen a kapszulás kávéfőzőkig.
További információért olvasd el a kávéfőzőkről szóló útmutatónkat!
Kávé egészségügyi hatásai a szervezetre
Amikor az emberek a kávéra gondolnak, általában egy olyan italt vizualizálnak, ami képes nagyobb energia löketet adni a nap folyamán.
Azonban ennél sokkal több jótékony hatása is lehet.
Világszerte több kutatásban vizsgálták a kávéfogyasztás előnyeit, olyan betegségek esetén, mint például:
- cukorbetegség
- szív- és érrendszeri betegségek
- gyulladásos bélbetegségek
- májbetegségek
Az eredmény pedig elég pozitív, több hipotézist is sikerült alátámasztani – de persze nem mindegyiket.
Jótékony hatásai
Növeli az energiaszintet: A kávé segíthet a fáradtság elűzésében. Ennek nagyon egyszerű oka van – koffeint tartalmaz.
Segít a zsírégetésben: A koffein szinte minden kereskedelmi forgalomban kapható zsírégető szerben megtalálható. Azon kevés anyagok közé tartozik, amik bizonyítottan elősegítik a zsírégetést. Számos tanulmány kimutatta, hogy a koffein 3–11%-kal javíthatja az anyagcserét.
Drasztikusan javíthatja a fizikai teljesítményt: A koffein növelheti az adrenalin szintet a vérben. Emiatt nem meglepő, hogy a koffein átlagosan 11–12%-kal javíthatja a fizikai teljesítményt.
Alapvető tápanyagokat tartalmaz: A kávébab tápanyagának nagy része a kávéfőzéssel nem vész el, így egy csésze kávé a következő tápanyagokat tartalmazza: B2, B3, B5 vitamin és magnézium.
Csökkentheti a 2. típusú cukorbetegség kockázatát: 18 tanulmány alapján összesen 457.922 embert vizsgálva azt a következtetést sikerült levonni, hogy napi 1 csésze kávé 7%-kal csökkenti a 2. típusú cukorbetegség kockázatát.
Megóvhat az Alzheimer-kórtól: Számos tanulmány kimutatta, hogy a kávéfogyasztóknál 65%-kal alacsonyabb az Alzheimer-kór kockázata.
Csökkentheti a Parkinson-kór kialakulását: Fontos kiemelni, hogy ebben az esetben maga a koffein tűnik előnyösnek a kórral szemben. A tanulmányokból az derült ki, hogy a kávéfogyasztóknál a Parkinson-kór kockázata, 32–60%-os csökkenést mutat.
Jó hatással lehet a májra: Kutatások kimutatták, hogy a kávéfogyasztás mintegy 40%-kal csökkenti a májrák kockázatát.
Nem okoz szívbetegséget: Gyakran azt állítják, hogy a koffein növeli a vérnyomást. Ez így igaz, viszont csak 3–4 mm / Hg emelkedés figyelhető meg, és ez is eloszlik, ha rendszeresen fogyasztunk kávét.
Azonban kivételek mindig vannak – nem árt odafigyelni, ha magas a vérnyomásunk kávézás után ☝️
Az igazán egészséges kávé pedig minél kevesebb cukrot és édesítőszert tartalmaz.
A kávé káros hatásai – kockázatok
A jótékony hatások mellett érdemes figyelembe venni, hogy a kávénak lehetnek negatív hatásai is.
Terhesség alatt nem feltétlen biztonságos: Több példa is igazolja, hogy kapcsolat áll fenn a nagy kávéfogyasztás és a magzat elvesztése, az alacsony születési súly és a koraszülés között.
Szorongást okozhat: Nagy mennyiségű koffein fogyasztása növelheti a szorongás kockázatát, különösen pánikbetegségben szenvedőknél.
Mentális egészség: Egy tanulmány során a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy serdülőkorban a magas koffein bevitel tartós negatív elváltozásokhoz vezethet az agyban.
Álmatlanság, rossz alvás: A nagy mennyiségű koffein bevitel (főleg a késői órákban) rossz minőségű alváshoz vezethet.
A lényeg
A kávé a világ egyik leggyakrabban fogyasztott itala.
Története a középkorig nyúlik vissza – Etiópiába.
A kávé egészséges mivoltát rengeteg kutatás bizonyítja – de kockázatai is lehetnek.
Ahhoz, hogy a legjobb, legminőségibb kávét ihassuk, ismerni kell:
- a kávé típusait és fajtáit
- a kávéfőző fajtákat
- a tökéletes kávéfőzés receptjét
